Elérkezett az ideje, hogy a vallás
mintájára szétválasszunk államot és politikát! A politika erkölcsi
közmegítélése lesújtó, ezzel együtt egy ilyen szétválasztás a mai gondolkodás
számára első látásra abszurdnak tűnhet. Ahogy az egyházak működését
határozottan be lehetett határolni a hit területére, hasonlóképpen kellene behatárolni
a pártok működését: bátran és szabadon foglalkozzanak általános, hosszú távú
ideológiai, társadalomfilozófiai és társadalompolitikai kérdésekkel, végezzenek
feltárást, elemzést és kritikát, de hagyják a közügyek intézését független,
szuverén szakemberekre.
A modern társadalmakban a
politikai pártok meghatározó szerepet játszanak, amely már teljességgel átláthatatlan,
ellenőrizhetetlen, egy új, nyomasztó etatizmus motorja. Ezért különösen
időszerű, sürgető lenne harcolni az állam és a politika szétválasztásáért, ami
forradalmi átalakulást hozna a demokrácia fejlődésében.
Ehhez hatalmas
ellenállást kellene legyőzni: a fennálló rend megőrzésében érdekelt politikai
elitét és még inkább a meghatározó gazdasági érdekekét. Hiszen a szétválasztás végső
értelme éppen ez lenne: kiiktatni az önző partikuláris érdekek láthatatlan és
ellenőrizhetetlen érvényesítésének leghatékonyabb eszközét. Bár igen
meghökkentően hathat az állam és politika szétválasztásának elképzelése, az több
vonatkozásban nem is annyira új (lásd közvetlen demokrácia, önigazgatás).
Ésszerű feladat, ezért
meg lehet, fontos feladat, ezért meg kell csinálni!
