Fordulatot az európai integrációban!

Az európai parlamenti választások nem arról szólnak, hogy melyik párt hány képviselői helyet nyer el. A kampánynak azt kellene szolgálnia, hogy az európai választók koncepciókat vitassanak meg, és alakítsanak ki, amelyek megvalósításáért majd küzdeni lehet.

Alapvető, kardinális kérdés az európai integráció programja. Komoly tévedés, valóságos zsákutca az a vélekedés, hogy az integráció előbbre vétele nem más mint kisebb-nagyobb lépések sorozata az Európai Egyesült Államok irányába. Ez a fajta végső integráció helyes és szükségszerű folyamat, amelyet a világ fejlődése, különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő túlsúlya sürgetővé is tesz.

Mégis, reálisabb és hatékonyabb feladat lenne az Európában hosszú ideje elnyomott vagy éppen rosszul kezelt regionalizálás. Ezt a mozgást két síkon párhuzamosan kellene ösztönözni. Az egyik szint államok feletti, a másik államon belüli. Ha csak az egyik szinten történnek mozgások, az jóval nagyobb kockázatokkal járna, mintha ezek mozgások kellően kompenzálnák, kiegyensúlyoznák egymást.

Így például az egyik nagy tartaléka a belső integráció gyorsításának lehetne Németország és Ausztria egyesülése. Ennek többé nem lehet akadálya a nyolcvan évvel ezelőtt kierőszakolt tragikus anschluss bénító hatása. Ebben az esetben a belső regionalizálás egyébként sem jelentene gondot, hiszen az NSZK-ban és Ausztriában kialakított és kiválóan működő tartományok önmagukban követendő példát adnak a kontinens többi részének.

Skandinávia és a Baltikum integrációja már nem lehetne egyből ennyire mély, de így komoly előnyt biztosítana. Még többet ígérne az északi, illetve a déli szláv államok integrációja, amelyet politikai előítéletek megkeseríthetnek és késleltethetnek, de akadályozni nem lesznek képesek. Ez természetesen nem a régi Jugoszlávia és Csehország restaurációja, hanem szervesen összetartozó részek szerves összenövése.

Jóval bonyolultabb a latin térség (Franciaország, Olaszország, Spanyolország) és a brit térség (Egyesült Királyság, Írország) helyzete, különösen a hiányzó – vagy éppenséggel elnyomott – belső regionalizáció miatt. Így Franciaország előbb-utóbb kénytelen lesz valamilyen önállóságot biztosítani Korzikának, Bretagne-nak és talán még néhány további régiónak. Hasonlóképpen Spanyolországnak lesz feladata Baszkfölddel és Katalóniával; Olaszországnak Lombardiával stb.; az Egyesült Királyságnak Skóciával, Wells-szel, Észak-Írországgal stb.

Talán legkuszább a helyzet Délkelet-Európával, Magyarországtól Ciprusig. Magyarország a mélyebb integráció szintjén kakukk-tojás lenne az északi szláv államok körében. Ennél már a német-osztrák integrációhoz való csatlakozás is eredményesebb lehet. Jóval vonzóbb változat lehet egy magyar-román unió, amelyen belül már inkább reális lehet Erdély és Székelyföld regionalizálása.

Egy ilyen termékeny és sokat ígérő fordulatot az európai integráció kezelésében az tudná méltó módon megkoronázni, ha Európa bajnokává válna egy világkormányzat létrehozásának.

A Változó Világ Mozgalom

1995 őszén Magyarországon Változó Világ néven új ismeretterjesztő könyvsorozat indult el. A sorozat a méltán klasszikussá vált francia Que Sais-Je ? [magyarul: Mit Tudok Én?] (QSJ) sorozat példáját követte, így többek között szigorúan ragaszkodik egy kényelmes zsebformátumhoz és a fix, 128 oldalas terjedelemhez. Ennél is fontosabb viszont a sorozat tartalmi igényessége és enciklopédikus jellege, az állandó törekvés, hogy a kis kötetekben foglalt tudás hitelesen, világosan és élvezetesen legyen közvetítve. A QSJ a modern francia történelem egyik legtragikusabb pillanatában, a náci megszállás kezdetén fogant, míg a Változó Világ a kapitalizmus magyarországi restaurációjának kezdetén született.

A két sorozat hasonlóságának igazából nincs különösebb jelentősége. A francia sorozat, amely – talán nem egészen véletlenül éppen akkor átélt egy nagyobb válságot, és kénytelen volt átalakulni sajátos szövetkezetből egy klasszikus gazdasági társasággá – következetesen és eredményesen működött, katalógusa pedig átlépte a hihetetlennek látszó 4000-es számot. És bár a QSJ szerkesztősége szemmel láthatóan társadalmilag elkötelezett, és nem idegenkedik az innovációtól sem (több lépésben felújította a sorozat félévszázados arculatát, wiki szoftverre tette katalógusát, megteremtett egy új kötettípust, ambiciózuson és nem sikertelenül foglalkozik szerzői jogainak nemzetközi forgalmával), a francia sorozat megmaradt annak, ami: egy könyvkiadási projekt.

Ezzel szemben a Változó Világ – kezdetben inkább spontán módon, de hamarjában tudatosan – egy más, izgalmas úton, más cél felé indult el, és ez a cél: egy társadalmi projekt.

Így még az indulást követő év, 1996 elején a Változó Világ szerkesztősége hagyományteremtő szándékkal meghirdette A tudás 10 napja rendezvénysorozatát, a sorozat 10 főtémaköre tiszteletére, azokat november első 10 napja között szétosztva. És itt következett be az első figyelemre méltó véletlen: néhány héttel később a kormány elhatározta, hogy november 3. lesz a magyar tudomány napja. Ennek folytatásaként a Magyar Tudományos Akadémia is meghirdette A magyar tudomány napjait, természetesen novemberre, amiből a későbbi években A magyar tudomány hónapja lett.

Egy másik, még jelentősebb véletlen a UNESCO 2000-ben hozott döntése, amely november 10-ikét nyilvánította ki a tudomány napjává, tehát azt a napot, amely A tudás 10 napjában kezdettől fogva a tudományoknak volt szentelve.

Ezernyi más apró siker és kudarc, visszhang és visszhangtalanság, jel és véletlen, belső és külső impulzus terelte a Változó Világ fejlődését. Másfél évtized alatt 80 kötet jelent meg, ezen belül 8 kötet 5 idegen nyelven. Tucatnyi új kezdeményezés és megannyi – folyamatosan hirdetett – pályázat született, amely már határozottan túlmutatott a hagyományos könyvkiadási kereteken. Időközben – kísérletképpen már 1997-ben, önállóan, saját névvel 2000-ben - létrejött a Változó Világ internetportál, ami jelentősen bővítette a lehetőségeket különféle közösségformáló szolgáltatásokhoz, kezdeményezésekhez.

1998 őszén a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Xerox-standon elkészült az első magyar digitálisan előállított könyv, 2007 óta az egész sorozat áttért a folyamatos digitális nyomtatásra, ezzel nagyszerű perspektívát biztosítva akár egy a francia nagytestvér példányszámával is vetélkedő tudásbázis számára.

Ezt tetézve, a Változó Világ 2008-ban egy különleges, nagyszerű hármassággá vált: az 1995 novemberében indított Változó Világ könyvsorozat, a 2000 decemberében létrehozott Változó Világ Internetportál, és a 2008 novemberében meghirdetett Változó Világ Közössége. Ennek az új háromságnak hármas jelszava: Tudás, közösség, öröm! A tudás a létezés hatalma, a közösség a létezés erkölcse, az öröm a létezés értelme.

Sokak számára érthetetlen, hogy ilyen szakmai eredmények mellett, miért maradt a Változó Világ gyakorlatilag marginális jelenség? Ennek több oka van. A rendszerváltás után Magyarországon a könyvvilág az egyik legnagyobb átalakuláson ment át. Lényegében teljesen szétestek a régi, jól működő intézmények. A könyvkereskedelmi piac olyan kezekbe került, amelyek Európa legmagasabb árrését érték el (ennek ellenére igen ritkán számoltak el korrekt módon a kiszolgáltatott kiadókkal). A piacot elárasztotta irdatlan mennyiségű pornografikus, vallásos, okkult, reakciós, szenzációhajhász és egyéb szennyirodalom. Ebben a helyzetben nem volt kis teljesítmény, hogy a Változó Világ kötetei hosszú ideig ott voltak megtalálhatók a jobb könyvesboltokban Budapesten és vidéken, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók százaira került sor az egész országban. Ugyanakkor ez egyre nehezebben volt biztosítható, így a 2010 óta a sorozat kötetei – leszámítva a rendszeres könyvesbolti és egyéb akciókat – elsősorban az interneten rendelhetők meg.

Egy másik nyomós oka a Változó Világ marginális helyzetének a kiadó szigorúan őrzött eszmei és pénzügyi függetlensége. Ez kétségtelenül sebezhetővé tette, kapott is nem kevés sebet. Ez nem csak emlékeztette arra, hogy nincs egy elefántcsont-toronyban, hanem egyenesen az emésztő társadalmi problémák tisztítótűzében tartotta.

Ez nagy mértékben segített meglépni egy döntő lépést a Változó Világ Mozgalom (VVM) meghirdetésével. A mozgalom küldetése munkálkodni egy sor fontos feladaton:

– jobban megérteni a világot, amelyben élünk;

– emlékezni mindazokra a alapvető célokra, nemes eszményekre, amelyek vezérelték az emberi szellemet az évezredek során;

– világosan megfogalmazni a mai nemzedékek megújuló közös céljait, e nemzedékekre háruló új feladatokat;

– minél több erőt felszabadítani a közös célok eléréséhez.