2015. május 16., szombat

Nemzetközi kamatadó

A társadalomban túlságosan sok és túlságosan hatékony mechanizmusok növelik a különbségeket a leggazdagabbak és a legszegényebbek között. Ez mindig is aláásta a társadalmat, de a veszély ma még nagyobb. Ezért fontos, hogy egyre több, és egyre hatékonyabb mechanizmusok jöjjenek létre a különbségek csökkentésére.
Ilyen eszköz lehetne a kamat erőteljesebb adóztatása. Távlatban az látszik a legjobb megoldásnak, ha az adó egy az egész világra vonatkozó egységes kamatláb fölötti kamatrész után vetnék ki, és annak mértéke akár 80% lenne. Ez az egységes kamatláb 1% lehetne, hogy a lehető legnagyobb mértékben közelítse meg a különféle szentírásokban előírt kamatmentességet. Amíg nem érvényesíthető egy ilyen egységes világ kamat, addig küszöbnek a nemzeti bankok által meghatározott helyi alapkamatot kellene tekinteni.
Legelső lépésnek talán az is elfogadható, ha ez a kamatadó csak a nemzetközi kölcsönügyleteknél alkalmaznák.
Miért lenne fontos ez a kamatadó? Azontúl, hogy ezáltal forrást lehetne biztosítani a társadalmi különbségek csökkentésére, közvetlen módon lehetne orvosolni egy nagyon súlyos igazságtalanságot is: a nemzeti kockázati besorolás miatti igazságtalanságot. Ez utóbbi – többé-kevésbé önkényes politikai alapon meghatározott – mértéke nagyon súlyt rak a gyengébb országok hátára, és ugyanennyire aránytalan előnyhöz juttatja az egyik hitelezőt a másikkal szemben.
Érdemes rámutatni, hogy az elmúlt évtizedekben több ezer milliárd dollárt szedtek fel a hitelezők csak a kockázati felárak miatt, míg tényleg államcsőd és amiatti hitelezői veszteség alig volt. Igen fontos és tanulságos lenne ezeket az összegeket pontosabban kiszámítani.
A megoldás fontos eleme lenne az, hogy ez a fajta kamatadó egy nemzetközi alapba kerülne, amelyből elsősorban a kockázati felár áldozatait kellene kompenzálni, másodsorban pedig az állami adósságok felszámolását elősegítő programokra kellene fordítani (még mielőtt ezek a „szuverén” adósságok nem okoznák a világ pénzügyi rendszerének legdrámaiabb összeomlását).
Változó Világ Mozgalom


* * *

2015. május 9., szombat

Az olvasás forradalma 1. – E-olvasót minden diáknak!

Az olvasás forradalma előtt állunk, pontosabban adva van az olvasás forradalmának nagyszerű lehetősége. Ezt elsősorban az e-olvasásnak, másodsorban a „kívánságra nyomtatás” technológiájának köszönhetjük. Rajtunk múlik, hogy jó irányba tereljük-e a folyamatot, avagy rossz, téves irányba sodródunk.
A technikai eszközök már rendelkezésre állnak, még ha itt is tapasztalunk elkerülhetetlen „gyermekbetegségeket”. A nagy áttörést két másik fronton kellene kezdeményezni: legyen olvasnivaló, és legyen társadalmi nyitottság a forradalmi változások befogadására, és még inkább elősegítésére.
Igen szomorú, és komoly gond is, hogy az e-olvasás még mindig sznob értelmiség hóbortnak számít, amikor az hatalmas gazdasági haszonnal is tudna járni bizonyos területeken. A gazdasági haszon pedig nem disszonáns elem az olvasás témájánál, ha éppenséggel segíthet a pozitív áttöréshez.
Egy ilyen – több szempontból is stratégiai – terület az iskola. Elborzasztó látvány, amikor alsó tagozatos apróságok görnyednek a tízkilós táskáik alatt.  Közben minden tanévkezdéskor hónapokig tele van a média az állami tankönyvellátó mamutcég logisztikai drámájával. Könnyű belátni micsoda sokmilliárdos megtakarítás lenne, ha az állam minden kisdiáknak – egy alkalommal – ingyen (!) adna egy alkalmas e-olvasót, utána pedig az összes tankönyv e-változatban kerülne ezekbe az e-olvasókba. Ez az általános iskola 8 éve alatt több, mint félmillió forint megtakarítást jelentene diákonként, illetve évente 10 milliárd forint megtakarítást, csak az általános iskola esetében. Ha belevesszük a közép- és a felsőoktatást is – és miért ne, különösen miután a diák az általános iskolában megismerte és megkedvelte az e-olvasót –, akkor a megtakarítás ennek több, mint kétszerese lenne,
De micsoda tankönyvek lennének ezek az e-olvasókban! Páratlan lehetőségekkel, hogy rákérdezzünk bármely ismeretlen szó vagy kifejezés értelmére, hogy ellenőrző kérdések sokaságával önállóan szilárdítsuk tanulásunkat, hogy saját kommentárokat, kérdéseket jegyezzünk be, stb. Akinek van némi képe az informatika lehetőségeiről, könnyen elképzelheti a kapunk előtt toporgó jövőt.
És joggal megkérdezheti: miért is hagyjuk ezt a jövőt kint toporogni?
A Változó Világ Mozgalom felhívással fordul a kormányhoz, a parlamenti pártokhoz és minden érintett társadalmi szervezethez: biztosítsunk e-olvasót minden diáknak!
Változó Világ Mozgalom
* * *