Bevett
gyakorlat a multiknál, hagy „feltörekvő” országokba viszik a termelést,
jogi-pénzügyi ügyeskedéssel pedig „adóparadicsomokba” „allokálják” profitjukat.
Ebben a gyalázatos praktikákban olyan kiváló tanácsadókra és partnerekre
számíthatnak, mint a volt luxemburgi, jelenlegi EU-kormányfőre.
Való igaz, hogy a piaci (ország)verseny nyomán igen erősen nyomott
profitadó nem lenne fedezet egy társadalom minden bajának orvoslására, de
elvenni azt is, ami egy sor problémát és igazságtalanságot enyhítené háborús
bűnnel felérő „békés” bűn.
Az – elvi – megoldás pedig szinte kézenfekvő: egy multi legyen köteles az
egyes országokban foglalkoztatott személyek számának arányában „repatriálni”
bruttó üzleti eredményét, és mindegyik rész a helyi adókulcs szerint adózzon.
Ezt ésszerűen és hatékonyan egy globális (vagy legalább széleskörű)
nemzetközi adózási egyezmény alapján lehetne megoldani, de nem lehet kétségünk,
hogy a multik és az adóparadicsomok, sőt az egész tőke évtizedekig képes lesz
elszabotálni egy ilyen megállapodást (lásd klímavédelmi egyezmények sorsa).
Régi tapasztalat, hogy mindabban, ami növeli a tőke mozgásszabadságát,
gyorsabban vagy lassabban, de többnyire időre megszületik minden szükséges jogszabály
és konvenció, de abban, ami a legkisebb mértékben is megkötné kezüket,
politikusok, média, közvélemény-formálók, „gondolkodók” igyekeznek zátonyra
futtatni minden kísérletet.
A Változó Világ Mozgalomban viszont hisz a racionálisan és felelősséggel
gondolkodó emberek erejében.
Racionálisan és felelősséggel gondolkozol? Adj jelzést!
Változó Világ Mozgalom
*
* *