A néphatalom új főtere

A budapesti Kossuth térnek a világon egyedülálló lehetősége van nagyszerűen és imponálóan jelképezni a hatalom klasszikus megosztását. Ehhez nem is kell más, mint hogy a Földművelésügyi minisztérium adja át helyét a miniszterelnöknek, vagyis a végrehajtó hatalom fejének.

A jelenlegi helyzet valóban több, mint bizarr, amikor egy a sok minisztérium közül (éspedig köztudottan az egyik legkisebb) áll be egy sorba a parlamenttel és a Kúriával, a törvényhozás és a bíróság legfőbb szerveivel! Így ez az együttes nem képes elővarázsolni azt a különleges összhatást, amelynek lehetősége pedig szinte kódolva van a téren.

Igaz, hogy a három épület közül ez a harmadik a legkevésbé művészi és impozáns, de talán ez is szerencsés üzenet, mi szerint a végrehajtó hatalom rendeltetése nem a királykodás, hanem a szorgos államigazgatás.

Súlyos hiba lenne, ha a miniszterelnök a budai Vár magasságaiba vonulna el, hogy onnan nézhessen le az alattvalókra.

Az új népi Kossuth tér magától kínálkozó koncepciója két megjegyzésre ad alkalmat.

A fontosabb feladat egyben ma a nehezebb is: a Kúria csak úgy lenne a bírói hatalom igazi székháza, ha ez a hatalom nem lenne többé kétfejű, és megszűnne a külön Alkotmánybíróság. Egy külön Alkotmánybíróság Magyarország számára vállalhatatlan szakmai, politikai és anyagi luxus. Ha az Egyesült Államok meg tudják védeni életük alkotmányosságát külön Alkotmánybíróság nélkül, bizonyosan mi is képesek lennénk erre.

A másik megjegyzés: a jelenlegi székhelyéből kitenni javasolt Földművelésügyi minisztérium elhelyezése igazán nem lehet nehéz feladat. Csakhogy kínálkozik egy igazán nagyszerű sajátos megoldás: azt kiköltöztetni Gödöllőre, a gödöllői agrártudományi egyetem mellé, avval igen szoros integrációt kialakítva. Ez végre egy ésszerű és komoly lépés lenne a túlközpontosított államigazgatás valós problémájára.

És ha a Földművelésügyi minisztérium szóba került, érdemes szóba hozni a többi hasonló lehetőséget is. Mindenek előtt érdemes megfontolni a Külügyminisztérium áthelyezését Visegrádra, aminek révén „a visegrádiak” fogalma is hatásosabban kapcsolódna a magyar diplomáciához. Ezzel az egész Duna-kanyar egy diplomáciai-külpolitikai-nemzetküzi régióvá válhatna.

Hasonló jelentősége lehetne a kulturális kormányzat áthelyezésének Szentendrére.

Változó Világ Mozgalom

* * *

Humanitás és végrehajtás

A Változó Világ Mozgalom már több alkalommal hívta fel a figyelmet a társadalmi viszonyok humanizálásának fontosságára, több alkalommal tett különböző konkrét javaslatokat ebben a témában.

Azt kell tapasztalnunk, hogy itt sem történt érdemi haladás. Annál inkább indokolt erre a témára is visszatérni. Fenntartva régebbi javaslatainkat, újakat is aktuális megfogalmazni.

Ilyen most az a kezdeményezésünk, hogy a törvényhozók egy érzékeny terület szabályozzanak radikálisan új módon éppen a társadalmi viszonyok humanizálása érdekében. Ez pedig a cégfelszámolás, az adósságkezelés és a bírósági végrehajtás területe. A legfontosabb ebben a reformban annak rögzítése lenne, hogy ilyen tevékenységet csak nonprofit (közhasznú) szervezet végezhetne, éspedig speciális szakmai és etikai követelmények. Bizonyára ide kellene sorolni a büntetés-végrehajtásban közreműködő, vagy éppenséggel azt vállaló szervezeteket.

Változó Világ Mozgalom

A büntetőjog humanizálása

* * *

Árnyék

A Változó Világ Mozgalom így értékeli, hogy a 2008-as válságból való kilábalásért dolgozó erők tartalékai vészesen kezdenek kimerülni, és így nő a veszélye egy drámai visszaesésnek, egy még nagyobb pénzügyi-gazdasági és társadalmi válságnak.

Mik a fő okai ennek a helyzetnek? Itt alapvető rendszerhibák ütköznek ki. Hatalmas feszültségek akkumulálódtak a társadalmi működés minden rétegében: szociális, kulturális, technikai, környezeti, gazdasági gyökerekkel.

Ezzel együtt a közvetlen okok tágabb értelemben vett politikai okok: egyrészt a tulajdonképpeni politikai hatalom mérhetetlen felelőssége, másrészt a politikai elittel szemben álló érdektömeg, érdekóceán érdekérvényesítési impotenciája.

A legsúlyosabb forgatókönyvek még jó eséllyel elkerülhetők – ami senki ma jelenlévőnek az érdeme nem lesz, hanem az emberi sors, a civilizáció egyedülállósága alapján remélhető, de ez kevésbé mondható el az 1929-es forgatókönyv 21. századi „újratöltött”változatának esélyéről.

Irgalomért könyörögni az égiekhez illő lenne a mai állapotokhoz, de ettől sokat ne reméljünk.

A Változó Világ Mozgalom ésszerű és radikális javaslatok százait tette már az asztalra. Ezeket semmibe venni, és sodródni az eseményekkel egy nagy tragédia egyre sűrűbb árnyékában nem kevesebb, mint a népek elárulása, önárulás.

* * *

Pragmatikusan közösségi

A Közösség éve programjából nem hiányozhat egy fontos, nagy horderejű feladat: egy Közösségi Kiáltvány összeállítása.

Ebben többek között azt kellene világosan kifejteni, hogy a közösségi szemlélet nem egy elvont erkölcsi sóhaj, hanem rendkívül pragmatikus hozzáállás a legfontosabb társadalmi problémákhoz. És mi ma nagyobb társadalmi probléma, mint a társadalmi igazságtalanság gyorsuló mélyülése.

Egy hatékony ellenszer lehet többek között a szövetkezet, amelynek viszont ezer új formája lehet.

Ha az ember innovatív a műszaki fejlesztésben, a pénzcsinálásban, a marketingben, miért ne lenne kreatív a társadalmi problémák megoldásában?

Egy sor szolgáltatásnál, különösen a közmű- vagy közműszerű szolgáltatásoknál kiválóan alkalmazható lenne a szövetkezeti forma. Minden felhasználó (fogyasztó) egy részjegy vásárlásával válna szövetkezeti taggá, és bizonyos ésszerű szabályok válhatna ki bármikor. Ez a forma lehetővé tenné „pénzügyi befektető” csatlakozását is, ésszerű alku alapján.

Legyünk korszerűek, gondoljunk például a felhő-szolgáltatásra. Miért kellene, hogy ez az egész világon egy-két multi monopóliuma legyen? Mert a piac így akarja?

A piaci törvényekkel ugyanúgy számolni kell, ahogy minden normális ember számol a gravitációval.

De ha akarásról van, legyen szabad, hogy ne a piac akarata diktáljon, hanem a mi akaratunk, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben csak felhasználók vagyunk.

* * *