2017. november 10., péntek

A tudomány napja, 2017

1996 elején a frissen indult Változó Világ ismeretterjesztő könyvsorozat – hagyományteremtő szándékkal – meghirdette A tudás 10 napja rendezvénysorozatot, november 1 és 10 között. Az őszi időszak választását a könyvsorozat születésnapja befolyásolta, ugyanis előző év november elején jelent meg az első két Változó Világ kötet. A tízes számot pedig az magyarázza, hogy a könyvsorozat tervezésekor 10 témakört határoztunk meg, amelyekbe sorolni lehet a különböző köteteket.
Ezek: történelem, jog, életmód, földrajz, kultúra, egészség, gazdaság, politika, mesterségek, tudományok. Így A tudás 10 napja minden egyes napja a megfelelő témára koncentrál. A rendezvénysorozatot nyitottnak terveztük, ösztönöztük, hogy könyvtárak, iskolák, szakmai és civil szervezetek is részt vegyenek a kezdeményezésben saját rendezvényekkel. Az első években a terv szép sikert hozott, országszerte több tucat rendezvényre került sor. Igen sok vidéki TIT-szervezet jeleskedett ebben.
Kétségtelenül a véletlen műve, hogy éppen akkor, 1996 tavaszán az MTA a magyar tudomány napjának hirdette ki november 3-át, és ehhez kapcsolódó rendezvénysorozatot is szervezett, a tudomány napjai elnevezéssel.
Szerkesztőségünk nyitott volt az együttműködésre, de nyilvánvaló volt, hogy a kétféle kezdeményezés nem egyesíthető, nem hozható közös nevezőre, nem beszélve arról, hogy a MTA és a Változó Világ nem egy súlycsoport (ami nem volt akadálya annak, hogy az MTA akkori főtitkára, Meskó Attila a Változó Világ Alapítvány kuratóriumi elnöke legyen).
De ennél jóval érdekesebb, szinte hihetetlen véletlen az, hogy öt évvel később UNESCO november 10-ét a tudomány napjává tette. Azt a november 10-et, amelyet öt évvel korábban a Változó Világ éppen azzá jelölt, A tudás 10 napja keretében.
Ezt szép jelképnek tartjuk. Nem többnek, de nem is kevesebbnek.
Jó, de az ünnepeken túl, lássuk a hétköznapokat! Tekintettel arra, hogy a Változó Világ profilja az ismeretterjesztés, nálunk a hétköznapokban is szüntelenül terítéken vannak a tudományok, a tudományos kérdések, dilemmák, hipotézisek, viták, rejtélyek. Annál inkább furcsa, hogy eddig a sorozat 80 címe között egyetlen tudomány neve sem található.
Pedig milyen jó lenne sorra az összeset bemutatni. Az összes hányat? – kérdezheted joggal. Ezen én is sokszor gondolkoztam: vajon hány önálló tudomány létezhet? Bizonyára vannak tekintélyes rendszerek, nomenklatúrák, de vajon ki tudna dönteni a milliónyi szakterület „függetlenségi” vitáiban? Egyébként itt minden vita fölösleges: mi nem azt néznénk, hogy valami milyen helyet foglal a képlékeny tudományos hierarchiában, hanem azt, hogy milyen tartalmi vázlat készült róla. Csak biztatni tudunk minden kezdő és rutinos szakírót: írjatok! Ha kell, segítünk jó témát választani, jól felépíteni a tartalmat, jól előadni azt. Külön Íróiskolát is tartunk a legambiciózusobb kezdők részére.
Az írókat pályázat is segíti, de pályázaton kívül is tárt ajtókkal várunk mindenkit, aki szívesen áldozna néhány hónapot egy jó új kötet megírására. Ez egy elfoglalt ember életébe is belefér. Csak azzal kellene tisztában lenni, hogy ma már nem számíthatunk drámai kereskedelmi sikerre. Persze, ki tudja…
És újra egy izgalmas véletlen. Régi hagyomány, hogy a Változó Világ minden évben kiemel egy témát. Végül is ez nem az ENSZ privilégiuma, a madárász egyesület is kiválasztja az év madarát.
Nos, ez az év a Változó Világ világában a tudás éve.
Hogy mivel szeretnénk ezt nevezetessé tenni? Izgalmas – igen régi – tervünk, pontosabban már „béta-változatban” beindított újdonságunk van erre: az Acta Mundi. Koncepciónk szerint ez egy olyan online tudományos lap lesz, amely igyekszik figyelembe venni a tudósok régóta hangoztatott panaszait a „nagynevű”, magyarán: uralkodó tudományos folyóiratokra. Tudjuk, az uralkodókkal szemben próbálkozni kényes vállalkozás. Tudjuk. És tudni, az már szép előny.
A mai napon le is zárjuk A tudás 10 napja idei megünneplését. Nem tudom nem kihasználni az illő alkalmat, hogy visszatérjek egy fontos kezdeményezésünkre.
Hála a tudományoknak, a modern társadalmak minden képzeletet felülmúló technikai eszközökre tettek szert. Sajnos ezek jó része még veszedelmesebbé teszi a hatalomkoncentrációt. Életfontosságú lenne egy demokratikus fordulat: megállítani a további hatalomkoncentrációt, közben megbontani a hatalmi ágak alattomos összenövését, amely annyira jellemző az európai politikai modellre.
Itt a közhatalom valójában nincs megosztva törvényhozói és végrehajtói ágra, hanem kormányzó többségre és ellenzékre, minden vagy semmi alapon.
Az európai modell radikális reformján túl időszerű lenne elindulni azon az úton, amely elvezetne ahhoz, hogy a tudomány a hatalom másik három ága mellett egy teljes értékű negyedik hatalmi ággá válik.
Ezen az úton viszonylag gyorsan és egyszerűen jelentős lépések tehetők meg. Az állam egy sor fontos intézménye átadandó a tudomány kezelésébe (tulajdonjogostól). Ilyenek a tudományegyetemek, a múzeumok, a közgyűjtemények, a levéltárak, laboratóriumok, a KSH, a szabványügyi, találmányi hivatal és így tovább.
A tudomány, értelemszerűen az Akadémia jogosítványai sokféleképpen bővíthetők. Egy lenne fontos: elkezdeni ezeket bővíteni.
Ennek a folyamatnak kétszeres haszna lenne. Egyrészt a tudomány szerepe megnőne. Másrészt, a hatalom megosztásában megjelenő stabil negyedik oszlop jótékony hatással lenne az igazi demokrácia előmozdítására.
Most egy apeva versemmel búcsúzom, az újabb találkozásig.

Nap
alatt
semmi új,
csak az örök
változó világ…


(A videóüzenet szövege)
* * *

A tudás 10 napja - 2017 - November 10. A tudományok





(A videóüzenet szövege)

* * *

2017. november 5., vasárnap

A kultúra napja, 2017

Van egy álmom. Azt látom, hogy feltámad a kultúra. Jó könyvek születnek, az emberek pedig régi és új jó könyveket olvasnak. Jó versek születnek, az emberek pedig régi és új jó verseket olvasnak. Jó színdarabok, jó operák, jó balettek, jó szimfóniák, jó szobrok, jó épületek, jó parkok, jó tárgyak születnek.
Azt látom, hogy az emberek értékelik és ragaszkodnak a jóhoz és a széphez, mindig és mindenhol. A szép és a jó része életünknek, része lényünknek.
A jó és a szép lényegülése szakadatlan folyamat. Nem egy oktatási programmal kezdődik. Elkezdődött ez a történelem hajnalán, hogy új erőt kaphasson fogantatásunkkal. Igen, a legtöbbet magzatként tanulunk, szüleink szerető mezejében, hogy utána a napvilágra jutva fürödjünk a dolgok fényében.
Fény, fény, fény!
Nem meglepő, hogy az első nagy kultúrák a legnagyobb fényforrást, a Napot istenítették.
De annál is csodálatosabb a kisded kisugárzása, a gyermek, a fiatal, a felnőtt, az idős, az agg kisugárzása is. Az a kisugárzás, amely csak a kultúrába beavatott ember sajátja.
A kultúra a legcsodálatosabb szőttes, bele van szőve a jó és a szép, szenvedésnek ás örömnek, szegénységnek és gazdagságnak megtapasztalása, érzéseink káprázatos spektruma, a tudás, a harmónia, az elegancia, a szeretet.
De miért is szorul vissza a kultúra, miért kell álomban látni feltámadását?
Mert van egy ellenkultúra, amely szörnyű versenyben győzni akar. És ez a versenykultúra.
A versenykultúra jelképe egy futóverseny, ahol sokan kidőlnek, egy pedig győz.
A kultúra jelképe egy körtánc, ahol nincs első és utolsó, nincs egy nyertes, nincsenek vesztesek, csak összekapaszkodás, harmónia, öröm.
Nem, a verseny nem az ördögtől való. De a versenykultúrát már a számlájára írhatjuk… Ha ugyan lenne ördög. Valójában mi magunk vagyunk a felelősek ezért a lényeghasadásért. Mert sokan vagyunk, akik könnyen elcsábulunk a vágytól, hogy ebben is, abban is mi győzzünk. Ha van kihirdetve verseny, ha nincs. Az sem zavar, ha tiltva van.
Csúfítja, rontja a világot a hitvány verseny. De amikor a versenyt a társadalom fő elvének, eszménynek engedjük meg?
Tenni a kultúráért azt jelenti, hogy tenni egy jó, emberi, igazságos társadalomért.
Igen, van egy álmom: feltámad a kultúra. De jól tudom, hogy ehhez az álmodozás kevés. Tenni kell, cselekedni kell, erő kell.
Az emberek többsége tesz, mert a kultúra évezredek óta erős belső igény. Ezért lehetünk bizakodóak.
A Változó Világ küldetése is ez, kezdettől fogva. Közben ez az egyszerű ismeretterjesztő projekt ráébredt arra, hogy az olvasókból, érdeklődőkből útitársak, barátok lehetnek. Erre a célra egy sor kezdeményezés született. Az első A tudás 10 napja rendezvénysorozat, amely – már 1996 óta – november elején sorra veszi a  Változó Világ témaköreit. Létrejött a Változó Világ Barátai Kör, nem sokára pedig útjára indítottuk a Változó Világ Mozgalmat is. Ezzel párhuzamosan a népszerűvé váló Változó Világ internet portálon kezdtünk egy korszerű közösségi teret kialakítani. Eddig három hullámban történtek fejlesztések, de ezek anyagi támogatás híján szerény sikerrel jártak.
Bizakodunk, hogy a most zajló negyedik fejlesztés végre kezünkbe ad megfelelő eszközöket a közösségépítési feladatainkhoz.
De miért is fontos a Válozó Világ Mozgalom?
Ma Magyarországon a Dunát lehet rekeszteni mozgalmakkal. Csakhogy ez a politikai térben igaz. Bár a politika sem az ördögtől való, mi határozottan nem ott, hanem a kultúra terében szeretnénk tartani mozgalmunkat.
Azt minden szemforgatás nélkül vállaljuk, hogy nagyon sok állásfoglalásunknak van politikai olvasata. Sőt, rendszeresen van egyenes üzenetünk, javaslatunk, tanácsunk a politika és szereplői számára. De magát a mozgalmat tudatosan és világosan a kultúra területén tartjuk meg.
Egy másik fontos törekvés, hogy a mozgalom döntően a valós, és csak kis részben a virtuális életben, vagyis az elektronikus térben legyen jelen.
Az internet csak kényelmes eszköz, igaz, ma már szinte pótolhatatlan.
Ott lehet tájékozódni, kapcsolatot felvenni, regisztrálni.
Örvendetes, hogy már több, mint kétezer regisztrált tagunk van, de ezt még csak kis kezdő csapatnak tartjuk, amely ráadásul most ismerkedik a helyzettel. Fontos tanulási időszak lesz ez számunkra: mit akarunk, mit tudunk tenni, hogyan tehetjük.
Van, akinek egyedül sikerült (bár most bajban lennék, ha meggyőző példát kellene adni erre), van, akinek 12 apostol segített, van, aki mögött egy szilárd (egy fős) boljsenyszto állt.
Ki-mi teheti sikeressé a Változó Világ Mozgalmat?
Nincs kétségem, hogy akár 12 talpra esett önkéntes és néhány komoly támogató segítségével is sikeres lehet a Változó Világ Mozgalmat, de egy mozgalom igazi sikere az igazi társadalmi támogatás.
A felől sincs kétségem, hogy a Változó Világ Mozgalom sorsától függetlenül is feltámad a kultúra. Hiszek ebben, hiszen hiszek az emberben.
Mindeközben jó tudat, hogy a Változó Világ és mozgalma immár ezer oldalnyi írást adott az olvasni és gondolkodni tudók számára.
Befejezem ideillően, mint Goethe, idézve a nagy költő halálakor kiáltott szavait:
„Több fényt!”



(A videóüzenet szövege)

 * * *

A tudás 10 napja - 2017 - November 5. A kultúra





(A videóüzenet szövege)

* * *

2017. november 2., csütörtök

Tervezet egy új magyar alkotmányhoz

Minden népnek joga van egy jó alkotmányra, és bizonyára – egymást támogatva, egymástól tanulva – a népek ilyen irányba haladnak. Ehhez viszont megkerülhetetlen, hogy számot vessenek addigi alkotmányos hagyományaikkal. Ami ebből ismeretlen, meg kell ismerni, ami érthetetlen, meg kell érteni, ami vállalható egyfelé, ami nem, másfelé kell rakni, de közben új megoldásokat is meg kell alkotni, egy új, jobb alkotmány építése érdekében. A jó alkotmánynak egy nép számára a legfontosabb és a legfelemelőbb írásnak kell lennie, amelyet ismerünk, megértünk, tisztelünk és szeretünk.



Magyarország alkotmányának
a Változó Világ Mozgalom által kidolgozott
tervezete
Mi, Magyarország népe, attól a szándéktól vezetetve, hogy elrendezzük közös dolgainkat, és elősegítsük egy boldogabb világ felépítését, megalkottuk és akaratunk szabad és közvetlen kinyilvánítása alapján kihirdetjük ezt az alkotmányt.
I. rész
Az ember és az emberi közösségek
Első fejezet
Az ember
1. Az ember egyetemes, minden emberi képességet hordozó, így az egész emberiséget megtestesítő természeti és szellemi lény.
2. Az ember nem születik jónak vagy rossznak, és bármivé válhat; saját maga és a társadalom egyetemleges felelősséget viselnek azért, amivé válik.
3. Az ember a természetben nem születik védettnek, de a civilizáció eredményeként a társadalom kinyilvánítja, hogy az ember élete sérthetetlen, azt a társadalom vagy más ember szándékosan nem veheti el, továbbá az ember kínzásnak vagy kísérletnek nem vethető alá. Az emberi élet sérthetetlensége az emberiség sérthetetlenségének alapja és jelképe. Aki egy ember életét menti meg, az emberiség megmentéséhez mérhetőt tesz.
4. Minden embernek elidegeníthetetlen alapjoga, hogy egészségesnek szülessen, és az is maradhasson egész életében. Ennek érdekében
- minden ember köteles óvni és erősíteni egészségét, testi, lelki és szellemi épségét, gondoskodni egészségbiztosításáról,
- minden ember köteles tiszteletben tartani és a tőle elvárható mértékben óvni mások egészségét, testi, lelki és szellemi épségét,
- a társadalom köteles a legjobb módon megszervezni és működtetni a közösségi egészségvédelmet, külön Egészségügyi Törvénykönyv alapján.
5. Az ember a természetben nem születik szabadnak, de a civilizáció eredményeként a társadalom kinyilvánítja, hogy az ember elidegeníthetetlen alapjoga, hogy szabad emberként éljen. Ennek érdekében
- minden ember jogosult és köteles óvni és erősíteni szabadságát,
- minden ember jogosult és köteles tiszteletben tartani és a tőle elvárható mértékben óvni mások szabadságát,
- a társadalom jogosult és köteles a legjobb módon megszervezni és működtetni a közösségi rend- ás jogvédelmet, külön Szabadságjogi Törvénykönyv alapján.
6. Minden embernek elidegeníthetetlen alapjoga, hogy másokkal egyenlőnek szülessen, és az is maradhasson egész életében. Ennek érdekében
- minden ember jogosult és köteles tenni saját felzárkózásáért és ésszerűen korlátozni saját kiemelkedését,
- minden ember jogosult és köteles tiszteletben tartani társait, azokat testvérként kezelni,
- a társadalom jogosult és köteles a legjobb módon megszervezni és működtetni a hátrányos helyzetűek támogatását, szabályozni a kiemelkedők előnyeinek hasznosítását a köz javára.
7. Minden embernek elidegeníthetetlen alapjoga, hogy kizsákmányolástól mentesen vegyen részt a társadalom életében.
8. Magyarország elismeri, hogy a civilizáció sok ezeréves fejlődése nem másította meg az ember ősi természetét, ezért elvárható, hogy a jog ne idealizálja őt, hanem segítse további fejlődésében.
9. Magyarország elfogadja Az emberi jogok nemzetközi egyezményét, támogatja az emberi jogok és kötelezettségek nemzetközi szabályozásának fejlesztését; arra törekszik, hogy saját példája is ezt elősegítse.


Második fejezet
A család
1. A család az életvitel és az utódnevelés kerete. Az emberek alapvető joga szabadon választani a történelmileg kialakult vagy újabb családformák közül. A családot a hatóság regisztrálja, illetve védi.
2. Az utódnevelés alapvető kerete a szülői közösség, amelynek tagja az utód biológiai anyja és biológiai apja, illetve az utód. A szülői közösség felbonthatatlan, és addig áll fenn, amíg a két szülő közül legalább az egyik él. A szülői közösséget a hatóság regisztrálja, illetve védi.
3. Az életvitelt biztosítására két vagy több felnőtt ember életközösséget alapíthat. Az életközösségből tagok bármikor szabadon kiválhatnak, illetve újak csatlakozhatnak. Az életközösség tagjai az életközösségen belül egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Az életközösséget a hatóság regisztrálja, illetve védi.
4. A család, a szülői közösség és az életközösség egyéb szabályait Családi törvénykönyv rendezi.


Harmadik fejezet
A nép
1. A magyar nép a Magyarországon élő emberek természetes közössége.
2. A magyar néphez való tartozást a magyar állampolgárság tanúsítja. A magyar állampolgárság szabályairól A magyar állampolgárságról szóló alkotmányos törvény rendelkezik
3. Magyar állampolgárság természetes módon vagy honosítással szerezhető.
a. Természetesen módon szerez magyar állampolgárságot minden olyan újszülött, amely Magyarország területén született, és amelynek szülei magyar állampolgárok;
b. Honosítást bármely ember kérhet maga számára vagy kiskorú gyermeke számára; a kérelmező, ha Az állampolgárságról szóló alkotmányos törvény által elismert módon kötődik Magyarországhoz, jogosult az állampolgárság megszerzésére.
4. Magyarország elismeri minden ember jogát két vagy több állampolgárságra. Minden magyar állampolgár köteles bejelenteni az illetékes hatóságnak idegen állampolgárságát. Magyarország területén a magyar állampolgárságból eredő jogok és kötelezettségek elsődlegesek az idegen állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel szemben.
5. Magyar állampolgár Magyarországról nem toloncolható ki, hazatérése nem akadályozható.
6. Egy embert csak akkor lehet a magyar állampolgárságától megfosztani, ha az illető személy ezt kéri, és rendelkezik más állampolgársággal.
7. A nép az élet, a béke és a jólét letéteményese, ezért elidegeníthetetlen alapjogok illetik, különösen:
a. Szabad, egyenlő és titkos szavazás útján fogadja el vagy módosítja az ország alkotmányát; ennek részletes szabályait az alkotmányozásról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.
b. Szabad, egyenlő és titkos szavazás útján választja az alkotmányban megjelölt közhatalmi ágak vezetőit vagy vezető szerveit; ennek részletes szabályait az országos választásokról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.
c. Szabad, egyenlő és titkos szavazás útján véleményt nyilváníthat vagy döntést hozhat; ennek részletes szabályait az országos népszavazásokról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.
d. Szabadon szerveződhet véleményének és akaratának kifejezése érdekében; ennek részletes szabályait az egyesületi jogról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.
e. Szabadon gyülekezhet és szervezhet erőszakmentes akciókat és mozgalmakat akarata kifejezése és érvényesítése érdekében; ennek részletes szabályait a gyülekezési jogról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.
f. Végrehajthat forradalmakat; ennek részletes szabályait a forradalmi jogról szóló alkotmányos törvény rendelkezik.
8. A 7.d.-f. pontokban felsorolt jogokkal élve, emberek egyetlen csoportja sem jogosult a nép nevében cselekedni, ha emberek más csoportja vitatja ennek jogosságát. Ebben az esetben a vitában érintett csoportok önálló civil szervezetként kötelesek azonosítani magukat, és egyeztető fórumon tisztázni, illetve békésen elrendezni vitáikat.
9. A nép joga és kötelessége, hogy megakadályozza minden ésszerű eszközzel egyetlen ember vagy közösség ellenőrizhetetlen vagy mértéktelen hatalmát.


Negyedik fejezet
A nemzet
1. Magyarország elismeri, és tiszteletben tartja minden nemzetet, mint történelmileg kialakult szuverén közösséget, amelyeknek legfontosabb jegyei a közös identitástudat, a közös nyelv és kultúra, közös értékek és célok.
2. Magyarország vallja a nemzetek egyenrangúságát, támogatja azok fennmaradását és szabad működését saját területén és az egész világon.
3. Magyarország elismeri minden nemzet jogát, hogy államilag vagy nemzetközileg elismert feltételek mellett egy vagy több településen saját irányítású közhatalmat gyakoroljon.
4. Minden ember egy vagy több nemzet tagja lehet; egy nemzethez való tartozás az ember szabad és szuverén döntése, amelyet bármikor megváltoztathatja. Tilos minden külső nyomás ennek befolyásolására.
5. Minden nemzet önállóan dönt intézményeiről és képviseletéről.
6. Minden olyan nemzet, amelynek Magyarországon élő magyar állampolgárok is tagjai, kérheti felvételét a Magyarországi Nemzetek Tanácsába, amely része a törvényhozásnak.
7. A nemzetek magyarországi intézményeire és a Nemzetek Tanácsára vonatkozó rendelkezéseket külön Nemzeti Törvénykönyv tartalmazza.


Ötödik fejezet
A természetes közösségek
1. A nép, a nemzet, a lakóhelyi és más objektív módon meghatározott történelmi közösségek természetes közösségek.
2. A természetes közösségek kiemelt szerepet játszanak a társadalom életében, ezért sajátos jogok és kötelezettségek illethetik őket.
3. Egy természetes közösséget több szervezet is képviselhet.
4. Reprezentatív az a szervezet, amelynek a természetes közösséghez tartozó minden személy akadálytalanul lehet egyenlő jogokkal rendelkező tagja.


Hatodik fejezet
A teremtett közösségek
1. Emberek tartósan fennálló csoportja, amely nem természetes közösség, teremtett közösség.
2. Az emberek szabadon alakíthatnak közösségeket.
3. Minden szervezet egyben teremtett közösség is.
4. Minden közösség jogosult jogi személyiségre.





Hetedik fejezet
Az emberiség
1. A magyar nép vallja
a. Az emberiség egy és egységes faj.
b. A történelem folyamán kialakult rasszok és nemzetek mindenben egyenrangúak. Sem egyént, sem közösséget nem lehet hátrányban vagy előnyben részesíteni rasszi kötődése miatt.
c. Elítélendő és törvénytelen minden kirekesztő kasztrendszer.
3. Magyarország elítél minden erőszakot, az erővel, különösen az erőfölénnyel való minden fenyegetést; törvénytelennek és emberiségelleni súlyos bűncselekménynek ítél minden háborút.
4. A háború minden formájában embertelen és törvénytelen. Magyarország saját területén külön törvény alapján üldözi és bünteti állampolgárságra való tekintet nélkül minden olyan személyt és szervezetet, amelyet felelősség terhel háború keletkezéséért és folytatásáért. Magyarország állandó erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minden más állam is hasonló törvény alapján hasonlóképpen járjon el.
5. Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával, elítéli más államok függetlenségének és szuverenitásának megsértését, az ezzel való fenyegetést.
6. Magyarország szorgalmazza világkormányzás kialakítását, ésszerű törvényhozó, végrehajtó, békefenntartó és védelmi hatáskörrel.





II. rész
A teremtés
Első fejezet
A munka
1. Az ember és a társadalom számára egyaránt a munka az élet fenntartásának legfontosabb eszköze.
2. Minden embernek alapvető joga és kötelessége a munka, ezért a közhatalom köteles biztosítani a munka igazságos és ésszerű elosztását.
3. Munkára, a munka szeretetére és megbecsülésére mindenkit gyermekkorától kezdve nevelni és ösztönözni kell.
4. Minden ember számára képességeinek megfelelő munka biztosítandó, és mindenkitől képességeinek megfelelő munka várható el.
5. A család és a gyermekgondozó intézmények tartoznak ötéves korukban beavatni a gyermeket a munka világába, és folyamatosan ellátni őket a koruknak megfelelő munkafeladatokkal.
6. A közhatalomnak biztosítania kell, hogy az iskola elvégzését követően mindenki kapjon megfelelő munkát.
7. Kívánságára megfelelő munkalehetőséget minden nyugdíjba vonult munkaképes személy számára is biztosítani kell.
8. A munkáért méltányos munkadíj; egyenlő munkáért egyenlő munkadíj jár.
9. Minden munka feltétele:
- a biztonságos és egészséges környezet,
- az indokolt napi, heti és éves pihenés,
- a folyamatos képzés, továbbképzés és átképzés lehetősége,
- a jó munkalégkör.
10. A munkavállalók szabadon alapíthatnak érdekvédelmi szervezeteket és szervezetten tárgyalhatnak, illetve léphetnek fel közös érdekeikért. A munkavállalók jogában áll a munkavégzés szervezett beszüntetése konkrét követelések érdekében, az arányosság és a fokozatosság elvét követve.
11. Május 1. a munka ünnepe. Ezen a napon ezer személynek adandó A Munka Érdemrendje kitüntetés.
12. A munka egyéb szabályait Munka Törvénykönyve rendezi.


Második fejezet
Az ipar
1. Az ipar gazdálkodás a tudással és a munkával az élethez szükséges feltétele, termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében.
2. Minden felnőtt ember joga és kötelessége a gazdálkodás.
3. A gazdálkodás formái:
- önálló gazdálkodás,
- munkavállalás,
- önálló vagyongazdálkodás,
- önálló vállalkozás,
- részvétel közös vállalkozásban.
4. Az önálló gazdálkodással és az önálló vagyongazdálkodással szemben nem folytatható felszámolási eljáárás; a munkavállalás, az önálló vállalkozás és a részvétel közös vállalkozásban csak törvénnyel vagy bírósági ítélettel korlátozható.
5. Minden természetes és jogi személynek joga van másokkal együtt gazdasági társaságot alapítani. Ezek formái:
- szövetkezet,
- részvénytársaság.
Törvény más formákat is alapíthat.
6. A gazdaság jó működésének alapfeltételei
- a tisztességes verseny,
- a követhető és kiszámítható társadalmi környezet,
- a fenntarthatóság,
- a társadalmi felelősségvállalás
- a környezettudatosság


Harmadik fejezet
Az alkotás
1. Az alkotás valami újnak a teremtése, amely fontos, hasznos, jó, vagy szép. Minden ember és minden közösség képességei szerint szabadon alkothat.
2. Minden ember valamilyen tehetséggel születik, amely az alkotás egyik legfontosabb feltétele. A szülők, az iskola, az őt befogadó közössége és kiemelten a közhatalom kötelesek mindent megtenni az emberben meglévő tehetség kibontakozásáért.
3. Az alkotások és az alkotók védelmét, továbbá az alkotók speciális jogait és kötelezettségeit külön törvény szabályozza.
4. A közhatalom minden eszközével
a. Biztosítja az alkotás szabadságát;
b. Elősegíti az alkotást;
c. Biztosítja az alkotás védelmét.

III. rész
A tudás
1. A tudás örökké megújuló közös vivmány. A tudás hatalom.
2. Fontos társadalmi érdek, hogy
a. Minden ember kellő tudásra és kompetenciára tegyen szert,
b. Őrződjön a múlt minden anyagi és szellemi emléke,
c. Őrződjön hitelesen az emberi történelem minden tapasztalata és tanulsága,
d. Szabadon és felelősen fejlődjön a tudomány.
3. A tudás közkincs. A közhatalom köteles biztosítani mindenki számára a szabad elektronikus hozzáférést a rendelkezésre álló tudáshoz a lehető legkedvezőbb feltételekkel.
4. Magán vagy közérdekből a tudás egyes elemei időlegesen titokban tarthatók, ennek részletes szabályait külön alkotmányos törvény rögzíti.
5. Minden ember és közösség szabadon rendelkezhet a rá vonatkozó adatok megismerhetőségéről, ennek részletes szabályait külön alkotmányos törvény rögzíti.
6. A közhatalom biztosítja minden ember számára az élethossziglani tanulás és kutatás lehetőségét, a lehető legkedvezőbb feltételekkel.





IV. rész
A hatalom
Első fejezet
A hatalom erősítése és korlátozása
1. Elsőrendű társadalmi érdek, hogy az emberek és szervezetek hatalma, amelyre kompetenciájuk révén természetes módon szert tesznek, a hatalom birtokosainak és a társadalom egészének érdekében egyensúlyban és összhangban legyen. Ezt a hatalom egyes elemeinek ésszerű
- erősítésével,
- korlátozásával,
- szétválasztásával, vagy
- másokkal megegyezésre kötelezésével
kell biztosítani jelen Alkotmányban leírtak szerint vagy további alkotmányos törvények révén.
2. Minden hatalommal rendelkező ember és szervezet
- hatalmával arányos joghatósági és területi szuverenítással rendelkezik;
- felelősséget visel hatalomgyakorlásáért.
4. Minden ember, amely egy hatalommal rendelkező szervezet tagja vagy vezetője, felelősséget visel a szervezet hatalomgyakorlásáért.
5. Egyetlen ember vagy szervezet sem rendelkezhet korlátlan vagy ellenőrizhetetlen hatalommal. A hatalom korlátozása és ellenőrzése csak egyenlő és jogszerű lehet.
6. A hatalommal való visszaélés emberiség elleni bűncselekmény, amely nem évül el.
7. A hatalom szabályozása megkülönböztetheti a magán- és a közhatalmat.
8. Közhatalom azon szervezetek hatalma, amelyeket állami alkotmányok vagy kiemelt nemzetközi szerződések jelölnek meg így.
9. Minden közhatalom forrása a nép, rendeltetése pedig kizárólag a nép szolgálata és védelme.
10. Magyarországon közhatalma kilenc önálló és független szervezetnek van (néphatalmi ág). Ezek:
a. A népgazdaság;
b. A végrehajtó néphatalom;
c. A népegészség;
d. A nevelés;
e. A tudomány;
f. A törvényhozás;
g. A bíróság;
i. A művészet;
j. A civil társadalom.


Második fejezet
A népgazdaság
1. A népgazdaság a gazdálkodó emberek és szervezetek, továbbá a munkavállalói, vállalkozói és fogyasztói érdekvédelmi szervezetek közössége.
2. A népgazdaság rendeltetése mindazoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a biztosítása, amelyekre a társadalomnak szüksége van.
3. A gazdaság különösen köteles
a. Jó termékeket és szolgáltatásokat nyújtani a fogyasztóknak;
b. Eredményesen működni; egy év veszteséges működés után a szervezetet tulajdonosai és dolgozói kötelesek külön törvény szerint átszervezni a működést, a veszteségeket vissza nem térítendő módon pótolni;
c. Óvni az emberi és környezeti értékeket és erőforrásokat;
d. Biztosítani a teljes és tisztességes foglalkoztatást;
e. Tiszteletben tartani a tisztességes piaci magatartás és verseny szabályait.
4. A társadalom elismeri, és tiszteletben tartja minden gazdálkodó jogát és kötelességét tisztességes haszon elérésére. A haszon igazságos elosztását a társadalom, a munka és a tőke között alkotmányos törvény szabályozza.
5. A társadalom elismeri, és tiszteletben tartja külön törvényben rögzített esetekben és feltételek szerint a gazdálkodás közhasznú formáit.
6. A népgazdaság legfőbb közhatalmi szerve a száztagú Gazdasági Tanács (GT). Tagjait a gazdálkodó emberek és szervezetek választják meg külön törvény alapján titkos szavazással három évre oly módon, hogy
- 19 tagot a nagy gazdasági szervezetek,
- 19 tagot a kis gazdasági szervezetek,
- 5 tagot a pénzügyi szervezetek,
- 5 tagot a közhasznú gazdasági szervezetek,
- 19 tagot az egyéni vállalkozók,
- 33 tagot a munkavállalói, vállalkozói és fogyasztói érdekvédelmi szervezetek választanak.
7. A Gazdasági Tanács a többi néphatalmi ág véleményének figyelembe vételével dönt
A. A gazdaságfejlesztési tervekről és pályázatokról;
B. Az ország infrastruktúráját érintő beruházásokról;
C. Az ország kutatási, fejlesztési és innovációs politikájáról;
D. A minimális munkabér mértékéről és a bérfejlesztés elveiről;
E. A gazdasági közvagyon kezeléséről és gyarapításáról.
Harmadik fejezet
A végrehajtó hatalom,
1. A végrehajtó hatalom a Minisztertanács (kormány) és alárendelt intézményeinek összessége.
2. A végrehajtó hatalom rendeltetése
A. Ismertetni és betartatni a törvényeket minden emberrel és közösséggel;
B. Biztosítani a békét, rendet és nyugalmat az országban;
C. Védeni az ártatlanokat és üldözni a jogsérétéseket;
D. Tervezni és irányítani az állam gazdálkodását
3. A végrehajtó hatalom képviselője a miniszterelnök, aki egyben a Minisztertanács vezetője is.
5. A miniszterelnököt a nép választja meg annak az évnek októberének második vasárnapján, amelyben a hivatalban lévő miniszterelnök megbízatása lejár. A megválasztott miniszterelnök a választást követő január első napján vagy ha ebben akadályoztatva van, az akadály megszűnését követően veszi át hivatalát a leköszönő miniszterelnöktől.
6. A megválasztott miniszterelnök megbízatása egy, két vagy három évre szól, a miniszterelnök választási programjában bejelentett igénynek megfelelően. Megbízatása utolsó évének december 31. napja végén jár le. A leköszönő miniszterelnök ügyvezető miniszterelnökként működik hivatalának az új miniszterelnöknek való átadásáig.
7. Rendkívüli veszély esetén a miniszterelnök meghatározott időre rendkívüli állapotot rendelhet el, a rendkívüli állapotokról szóló külön alkotmányos törvény rendelkezései szerint.


Negyedik fejezet
A népegészség
1. Minden embernek
A. Alapvető joga a testi és lelki egészségben eltöltött egyre hosszabb élet;
B. Alapvető kötelessége egészségesen élni, minden ésszerű erőfeszítést megtenni saját és mások egészsége megóvása és erősítése, a betegségek legyőzése érdekében.
2. Magyarországon minden közhatalom, ezen belül elsősorban az Egészségügyi Szolgálat minden eszközzel igyekszik ezt a jogot biztosítani.
3. Az Egészségügyi Szolgálat a gyógyítók, az egészségügyi dolgozók és intézmények közössége; vezető szerve az Orvosi Akadémia.


Ötödik fejezet
A nevelés
1. Az új emberek nevelése alapvető küldetése, joga és kötelessége minden ember és minden közös, különösen a szülők, nevelők és nevelési intézmények számára.
2. Nevelési intézményeket személyek és közösségek alapíthatnak törvényben szabályozott feltételek szerint. A nevelési intézmények autonómiával rendelkeznek.
3. A nevelést és a nevelési intézményeket Pedagógiai Akadémia felügyeli és képviseli.
4. A Pedagógiai Akadémia vezető szervei a Tagok kamarája és a 100 fős Szenátus.
5. A Pedagógiai Akadémia külön rend szerint 3 évre elnököt választ.
6. A tanulmányok támogatására a Pedagógiai Akadémia Tanulmányi Támogatási Alapot kezel, amely tanulmányi ösztöndíjakat és hiteleket biztosít.
7. 3 éves kortól 18 éves korig minden fiatal jogosult és köteles megfelelő nevelési intézményt látogatni.
8. A nevelés egyéb rendelkezéseit Nevelési Törvénykönyv, vagy az abban foglalt felhatalmazás alapján más jogszabály rögzíti.


Hatodik fejezet
A tudomány
1. A tudomány a legnagyobb garancia a társadalom ésszerű fejlődésére. Kötelessége előre tekinteni.
2. A tudományminden emberben és minden társadalmi intézményben lakozik, de kiemelten a tudósok és a tudományos intézmények képezik.


Hetedik fejezet
A törvényhozás,
1. A törvényhozás szervei
a. Az országgyűlés (Szenátus);
b. A törvényhozási kamarák.
2. Az országgyűlésnek 100 tagja (országgyűlési képviselő vagy szenátor) van. A szenátorokat a nép választja 6 évre. A háromévente megtartott választásokon az országgyűlés felét kell megválasztani 25 választási körzetben, oly módon, hogy minden választási körzetből a két legtöbb szavazatot kapott jelölt válik képviselővé.
3. Minden országgyűlési képviselő egyben a jogok biztosa (tribün vagy ombudsman).
4. A törvényhozási kamarák
a. A Nemzetek kamarája;
b. A társadalmi szerződések kamarái (kerekasztalok).
5. A nemzetek kamarájának legalább 200 tagja van. Abban méltányos módon képviselve van minden Magyarországon élő és működő önkormányzattal rendelkező nemzet.
6. Kerekasztalok működnek
a. Az adózás rendjéről;
b. A betegbiztosítás rendjéről;
c. A nyugdíjbiztosítás rendjéről;
d. A szociális biztonság rendjéről.
10. A kamarák tagjai tagságukért a törvényhozás költségvetéséből illetményt nem kapnak.
11. A fejezet részletes szabályait külön törvény tartalmazza.


Nyolcadik fejezet
A bíróság
1. A legfelsőbb Bíróságnak 12 bírája van. Azokat egy 100 tagú Legfelső Bíróválasztó Tanács választja 12 évre, évente egy alkalommal. Egy személy egy alkalommal választható a Legfelsőbb Bíróságba.
2. A városi, megyei és regionális bíróságok elnökeit nyilt pályázat útján a Legfelsőbb Bíróság választja meg 6 évre. Ugyanaz a személy ugyanarra a bíróságra nem nevezhető ki két alkalommal elnöknek.
3. A városi, megyei és regionális bíróságok bíráit nyilt pályázat útján az illető bíróság elnökei nevezik ki 9 évre. Egy bíró többször is kinevezhető.
4. A bíróságok ügyeit Országos Bírósági Hivatal egyezteti, igazgatja és képviseli külön törvény szerint.
5. A bíróságok munkáját Polgári, Büntető és Perrendtartási törvénykönyvek rendezik.
6. Bármely közösség alapíthat tagjai részére békéltető bíróságot. Ha egy ügy a két fél akaratával békéltető bíróság elé került, és az 9 hónap alatt meghozta jogerős határozatát, az ügy nem vihető rendes bíróságra a polgári jog alapján.
7. A bírák ítéleteit az emberi értékek és a hatályos jogszabályok alapján pártatlanul saját lelkiismeretük szerint hozzák meg. Bíró nem hozhat olyan ítéletet, amely veszélyezteti valamelyik érintett életét, vagy méltánytalan sérelmet okoz.
8. A legfelsőbb Bíróság Etikai Kódexet állapít meg, amelyet a bíróságok tapasztalatai alapján évente kell felülvizsgálni.


Kilencedik fejezet
A művészet
1. A művészet
a. A művész ember belső kibontakozásának, kifejeződésének, békéjének és boldogságának legfontosabb formája;
b. A legtisztább eszköz minden ember belső kibontakozásának, kifejeződésének, békéjének és boldogságának szolgálatában
2. A művészet szabad és méltó fejlődét, az 1. pontban kiemelt két funkció jó és harmonikus egyensúlyát a lehető legkevesebb jogi és hatalmi eszközzel kell biztosítani. Ezt a követelményt hivatott érvényesíteni a Művészeti Akadémia.


Tizedik fejezet
A civil társadalom
1. A társadalom fontos része a többi hatalmi ágakba nem sorolt, ezért civilnek nevezett szereplői, úgy, mint
a. Az egyesületek;
b. Az alapítványok;
c. Az önkéntesek és mozgalmak;
d. A felekezetek és felekezeti szervezetek;
e. A politikai pártok és politikai szervezetek.
2. A civil társadalom szereplői teljes és sérthetlen autonomiát és adómentességet élveznek.
3. A civil társadalom szabad és méltó fejlődét, a lehető legkevesebb jogi és hatalmi eszközzel kell biztosítani. Ezt a követelményt hivatott érvényesíti és a civil társadalmat képviseli a a 125 tagú Társadalmi Fórum, amely mellett az 1. pontosban felsoroltak szerinti öt külön Tanács működik.
4. Az 1. pontban felsorolt szereplőkre vonatkozó rendelkezéseket külön-külön törvény szabályozza. További egy törvény rögzíti a civil társadalom és szerveire vonatkozó szabályokat.
5 Társadalmi szervezetet a szervezet méltatlanságát kimondó bírósági ítélet alapján a Társadalmi Fórum szüntethet meg, ami ellen az érintett szervezet bármely más hatalmi ághoz fellebbezhet.


Tizenegyedik fejezet
A Magyar Köztársaság
1. A Magyarországon működő közhatalom egésze államot valósít meg, amely jogi személy.
2. A magyarországi állam jogállam, formája népi köztársaság, neve Magyar Köztársaság.
3. A közhatalmak egységét előmozdítja, és az államot képviseli a köztársasági elnök.
4. A köztársasági elnököt a köztársasági tanács választja meg két évre.
5. A köztársasági tanácsnak 99 tagja van, akiket a kilenc közhatalom egyenlő arányban delegál.
6. A köztársasági elnök és a köztársasági tanács megválasztásának és működésének szabályait alkotmányos törvény rögzíti
7. A társadalom összefogását, egységét és céltudatosságát igénylő nagy feladatok megoldása érdekében határozott időre létrehozhatók önálló programigazgatóságok.
8. Indokolt esetben a programigazgatóságok vezetőjét a nép közvetlenül megválaszthatja, legalább 5, legfeljebb 9 évre.
9. A programigazgatóságok egyéb kérdéseit alkotmányos törvény szabályozza.






V. rész
A közösségi viszonyok
Első fejezet
Az egyéni jogok
1. Minden ember jogosult élvezni minden olyan jogot, amelyet mindenki élvezhet, illetve minden olyan jogot, amelynek gyakorlását korlátozó feltételek rá nem állnak fenn.
2. Minden embert megillet az a vélelem, hogy jó, becsületes, büntetlen és cselekvőképes, amíg jogerős bírósági végzés nem határoz személyes derogációt.
3. A végrehajtó hatalom a magyar állampolgárok jogainak védelme érdekében Országos Polgárvédelmi Hivatalt működtet, amelynek konzuli szolgálata a világ minden országában elérhető.


Második fejezet
A közösségi jogok
1. Magyarország minden közösség jogát az önkormányzatra.
2. A magyar nép fenntartja magának a jogot a polgári engedetlenségre és a békés ellenállásra, ha írásban is megfogalmazott követelményeiről a hatalom nem biztosít eredményes tárgyalást.


Harmadik fejezet
A jó kormányzás irányelvei
1. Az állami költségvetés tervezését és végrehajtását külön alkotmányos törvény szabályozza. Indokolt esetben a kormány kezdeményezésére egy adott év költségvetéséről az országgyőlés az évet megelőző október utolsó napjáig külön törvényben is rendelkezhet.
2. Az állami kiadások egy évben nem léphetik túl a törvényben előírt költségvetési keretet.



VI. rész
A természeti viszonyok
Első fejezet
Az ország
1. Magyarország Európa középső részében áll, történelmileg kialakult határok között.
2. Magyarország határait Magyar Állami Határregiszter tartja nyilván és jelzi megfelelő jelzésekkel.
3. Magyarország határai szabadon átjárhatók.
4. Magyarország fővárosa Budapest.


Második fejezet
Az ország területi egységei
1. Az ország területe 19 megyére és Budapestre oszlik.
2. Külön törvénnyel Magyarországon a magyékből és Budapestből területi régiók alakíthatók.
3. Külön törvénnyel a megyék járásokra, Budapest és a nagy városok kerületekre oszthatók.


Harmadik fejezet
A regionális integráció
1. Magyarország az Európai Unió tagországa. Az ebből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges egyes hatásköreit külön nemzetközi szerződés alapján a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat a magyar állam, az Európai Unió intézményei útján is.


Negyedik fejezet
A világintegráció
1. Magyarország az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja.
2. Magyarország támogatja a világkormány alakítáását.


Ötödik fejezet
Az emberi környezet
1. Magyarország vallja, hogy a Föld az emberiség egyetlen, egységes és oszthatatlan otthona, és elkötelezett az életfeltételek védelme, illetve felelős javítása mellett.





VII. rész
A jog rendje
Első fejezet
Az alkotmány rendje
1. A magyar alkotmány a magyar nép nevében szól.
2.A magyar nép elsőrendű érdeke, hogy jó és időtálló alkotmány szolgáljon minden ember állampolgári öntudatának, és az egész társadalom jogrendjének alapjaként.
Ennek érdekében új alkotmány, illetve alkotmánymódosítás tervezetét külön törvénnyel szabályozott alkotmányozási rendben kell kidolgozni, egy vagy több, de legfeljebb három változatban. Ezt követően ezek sorsáról 30 napon belül alkotmányozó népszavazás dönt. A szavazó cédulán az új alkotmány vagy alkotmánymódosítás elvetésére külön sort kell biztosítani. Az új alkotmány- vagy alkotmánymódosítás-tervezet akkor van megerősítve, ha az megkapta az érvényes szavazatok többségét. Újabb alkotmányozási szavazást legkorábban az előző után két évvel szabad tartani.


Második fejezet
A törvények rendje
1. A magyar nép minden eszközzel, de elsősorban a törvényhozás útján gondoskodik az alkotmány alapjaira épülő egységes, ésszerű és folyamatosan fejlődő jogrend kialakításáról.
2. A magyarországi jogrend alapvető egysége a törvény.


Harmadik fejezet
A szabályok rendje
1. Minden ember és közösség jogosult – és ha ez társadalmilag kifejezetten indokolt – köteles saját szabályokat megalkotni, azokat illetékességi körében betartani és betartatni.


Negyedik fejezet
A nemzetközi jog rendje
1. Magyarország egyenrangú és szerves része több nemzetközi közösségnek, kiemelten az emberiség világközösségének, ezért elismeri, tiszteletben tartja, illetékességi körében betartja és betartatja ezen közösségek által jogszerűen megalkotott direktívákat, külön eljárás szerint ezeket saját jogrendje részévé teszi.
2. Magyarországon csak olyan nemzetközi jogszabály és szerződés alkalmazható, amelynek van mindenki számára elérhető a kormány által hitelesített magyar nyelvű fordítása.


Ötödik fejezet
A jogalkotás és jogalkalmazás
1. Magyarország területén mindenki számára kötelező törvényt a Törvényhozás, rendeletet törvény felhatalmazás alapján közhatalmi szerv alkothat.
2. A megalkotott törvény és rendelet nyilvános, mindenki számára állandóan elérhető.
3. Magyarországon érvényes jogszabály, közhatalmi döntés, magánjogi szabályzat, szerződés vagy döntés nem lehet ellentétes a tudománnyal, az erkölccsel vagy más jogszabállyal.
4. Törvénynek a tudománnyal, az erkölccsel vagy más jogszabállyal való ellentétességét a Legfelsőbb Bíróság hivatalból való észlelés, ügyészi vagy alapos állampolgári kezdeményezés alapján mondja ki, hatályon kívül helyezve az ellentétességet okozó törvényt, illetve törvényrészt. Ez ellen fellebbezési vagy jogorvoslati lehetőség nincs.
5. Egyéb jogszabályoknak, közhatalmi döntéseknek, magánjogi szabályzatoknak, szerződéseknek vagy döntéseknek a tudománnyal, az erkölccsel vagy más jogszabállyal való ellentétességét hivatalból való észlelés, ügyészi vagy alapos állampolgári kezdeményezés alapján bármely bíróság mondhatja ki, rendelkezve az ellentétesség megszüntetésének határidejéről és módjáról. Ez a döntés megfellebbezhető.


* * *