2017. január 21., szombat

Megszabadulni a terrorizmustól

Minden normális ember örülne, ha megszűnne a terrorizmus. Minden normális ember támogatná azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a terrorizmus megszűntetéséhez.
Az emberek már hosszú ideje kénytelenek elszenvedni nem csak a gyalázatos terrorista akciókat, de azt a számtalan körülményt, intézkedést, jogszabályt, tömeges megfigyelést stb., amely a hatóságok szerint elengedhetetlenül szükséges a terrorizmus elleni véget nem érő harchoz. Közben egyre vadabb formákat ölt a terrorizmus, a kormányok pedig egyre nagyobb háborúkba keverednek látható és láthatatlan ellenségekkel.
Mivel a – sajnos, szüntelenül növekedő – társadalmi igazságtalanságok kedvező táptalajt teremtenek a terrorizmus fennállásához, a kormányok pedig – fogadjuk el: közvetve – profitálnak a közveszélyek fennállásától, nem lehetünk bizakodóak a terrorizmus elleni harc sikerét illetően.
Ugyanakkor kézenfekvő egy egészséges és bölcs társadalmi reakció, amely döbbenetesen rövid idő alatt elfojtaná a terrorizmust. Ez pedig az lenne, ha az egész társadalom egyszerűen elfordulna a témától, tudomást nem venne az egyes terrorista bűncselekményekről.
E kell ismerni, hogy ez a javaslat szembe megy a társadalom eszeveszett mediatizációjával, de a cél van olyan fontos, és a normális emberek döntő többsége rendelkezik annyi intelligenciával, hogy a társadalom felfoghassa a reakció értelmét. A gyakorlatban viszont ez nem is elsősorban az egyes emberek belátására kellene hagyni, hanem igenis a törvény legnagyobb szigorával meg kellene tiltani a terrorizmus, terrorcselekmények „híreinek” mindennemű közzétételét, terjesztését, beleértve „kommentálását”. És mielőtt bárki is a szívéhez kapna, és a szólásszabadság szentségét kezdené harsogni, gondoljon bele abba, hogy már hosszú ideje együtt élünk hasonló tabutémákkal.
Igen lényeges körülmény az is, hogy statisztikailag a terrorizmus távolról sem a leggyakoribb veszély a mai kor embere számára. Valóban, konyhai balesetekben is többen halnak meg, mint terrorakciók következtében, így semmilyen ésszerű érv nem szól amellett, hogy a közvéleménynek azon nyomban és szenzációs tálalásban értesülnie kell minden egyes konkrét merényletről. Tisztán és világosan kell látni, hogy a terrorizmus első lépésben rendőrségi ügy. A rendőrségre tartozik, hogy minden egyes bűncselekményt felderítsen, a bűnöseket kapja el, és bíróság elé vigye. (Második lépésben pedig a politikának kell szüntelenül dolgoznia a társadalmi igazságtalanságok felszámolását, minden értelemben egészséges társadalmi állapotok biztosításán.)
Közben valamelyik rendőrség weboldalon lehet időszakos – megfelelően visszafogott – tájékoztatás az idetartozó esetekről, az egyes ügyek állásáról, azzal a szigorú kikötéssel, hogy ez az információ nem sokszorosítható, nem terjeszthető, nem használható fel semmilyen módon.
A javasolt új társadalmi reakció egyszerűen elvenné a terrorakciók értelmét, hiszen azok soha sem egy konkrét területi pozíció elfoglalását célozzák, hanem a politikai és a kommunikációs térben elért hatást – éppen az, ami ezáltal teljes mértékben elmaradna.
A terroristáknak nem áll módjukban megakadályozni az itt javasolt reakciót. Azt csak a hatalom szabotálhatja el, esetleg éppen az emberek érdekeire és jogaira hivatkozva, de ezzel csak azt erősítené meg, hogy nincs ellenére a terrorfenyegetettség fennmaradása.
Kiharcolhatja-e ezt magának maga a társadalom?
Igen, ha lennének benne erők, mint például egy erős Változó Világ Mozgalom.
Te kit-mit erősítesz?
Mire vársz? Miért nem erősíted meg ma a Változó Világ Mozgalmat?
Könnyen lehet, hogy holnap nem lesz mit erősíteni!
Változó Világ Mozgalom


* * *