Minden
normális ember örülne, ha megszűnne a terrorizmus. Minden normális ember
támogatná azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a terrorizmus
megszűntetéséhez.
Az emberek már hosszú ideje kénytelenek elszenvedni nem csak a gyalázatos
terrorista akciókat, de azt a számtalan körülményt, intézkedést, jogszabályt,
tömeges megfigyelést stb., amely a hatóságok szerint elengedhetetlenül
szükséges a terrorizmus elleni véget nem érő harchoz. Közben egyre vadabb
formákat ölt a terrorizmus, a kormányok pedig egyre nagyobb háborúkba
keverednek látható és láthatatlan ellenségekkel.
Mivel a – sajnos, szüntelenül növekedő – társadalmi igazságtalanságok
kedvező táptalajt teremtenek a terrorizmus fennállásához, a kormányok pedig –
fogadjuk el: közvetve – profitálnak a közveszélyek fennállásától, nem lehetünk
bizakodóak a terrorizmus elleni harc sikerét illetően.
Ugyanakkor kézenfekvő egy egészséges és bölcs társadalmi reakció, amely
döbbenetesen rövid idő alatt elfojtaná a terrorizmust. Ez pedig az lenne, ha az
egész társadalom egyszerűen elfordulna a témától, tudomást nem venne az egyes
terrorista bűncselekményekről.
E kell ismerni, hogy ez a javaslat szembe megy a társadalom eszeveszett
mediatizációjával, de a cél van olyan fontos, és a normális emberek döntő
többsége rendelkezik annyi intelligenciával, hogy a társadalom felfoghassa a
reakció értelmét. A gyakorlatban viszont ez nem is elsősorban az egyes emberek
belátására kellene hagyni, hanem igenis a törvény legnagyobb szigorával meg
kellene tiltani a terrorizmus, terrorcselekmények „híreinek” mindennemű
közzétételét, terjesztését, beleértve „kommentálását”. És mielőtt bárki is a
szívéhez kapna, és a szólásszabadság szentségét kezdené harsogni, gondoljon
bele abba, hogy már hosszú ideje együtt élünk hasonló tabutémákkal.
Igen lényeges körülmény az is, hogy statisztikailag a terrorizmus távolról
sem a leggyakoribb veszély a mai kor embere számára. Valóban, konyhai
balesetekben is többen halnak meg, mint terrorakciók következtében, így
semmilyen ésszerű érv nem szól amellett, hogy a közvéleménynek azon nyomban és
szenzációs tálalásban értesülnie kell minden egyes konkrét merényletről.
Tisztán és világosan kell látni, hogy a terrorizmus első lépésben rendőrségi
ügy. A rendőrségre tartozik, hogy minden egyes bűncselekményt felderítsen, a
bűnöseket kapja el, és bíróság elé vigye. (Második lépésben pedig a politikának
kell szüntelenül dolgoznia a társadalmi igazságtalanságok felszámolását, minden
értelemben egészséges társadalmi állapotok biztosításán.)
Közben valamelyik rendőrség weboldalon lehet időszakos – megfelelően
visszafogott – tájékoztatás az idetartozó esetekről, az egyes ügyek állásáról,
azzal a szigorú kikötéssel, hogy ez az információ nem sokszorosítható, nem
terjeszthető, nem használható fel semmilyen módon.
A javasolt új társadalmi reakció egyszerűen elvenné a terrorakciók
értelmét, hiszen azok soha sem egy konkrét területi pozíció elfoglalását
célozzák, hanem a politikai és a kommunikációs térben elért hatást – éppen az,
ami ezáltal teljes mértékben elmaradna.
A terroristáknak nem áll módjukban megakadályozni az itt javasolt reakciót.
Azt csak a hatalom szabotálhatja el, esetleg éppen az emberek érdekeire és
jogaira hivatkozva, de ezzel csak azt erősítené meg, hogy nincs ellenére a
terrorfenyegetettség fennmaradása.
Kiharcolhatja-e ezt magának maga a társadalom?
Igen, ha lennének benne erők, mint például egy erős Változó Világ Mozgalom.
Te kit-mit erősítesz?
Mire vársz? Miért nem erősíted meg ma a Változó Világ Mozgalmat?
Könnyen lehet, hogy holnap nem lesz mit erősíteni!
Változó Világ Mozgalom
*
* *