1996 elején a frissen indult Változó Világ ismeretterjesztő
könyvsorozat – hagyományteremtő szándékkal – meghirdette A tudás 10 napja
rendezvénysorozatot, november 1 és 10 között. Az őszi időszak választását a
könyvsorozat születésnapja befolyásolta, ugyanis előző év november elején
jelent meg az első két Változó Világ kötet. A tízes számot pedig az magyarázza,
hogy a könyvsorozat tervezésekor 10 témakört határoztunk meg, amelyekbe sorolni
lehet a különböző köteteket.
Ezek: történelem, jog, életmód, földrajz,
kultúra, egészség, gazdaság, politika, mesterségek, tudományok. Így A tudás 10
napja minden egyes napja a megfelelő témára koncentrál. A rendezvénysorozatot
nyitottnak terveztük, ösztönöztük, hogy könyvtárak, iskolák, szakmai és civil
szervezetek is részt vegyenek a kezdeményezésben saját rendezvényekkel. Az első
években a terv szép sikert hozott, országszerte több tucat rendezvényre került
sor. Igen sok vidéki TIT-szervezet jeleskedett ebben.
Kétségtelenül a véletlen műve, hogy
éppen akkor, 1996 tavaszán az MTA a magyar tudomány napjának hirdette ki
november 3-át, és ehhez kapcsolódó rendezvénysorozatot is szervezett, a
tudomány napjai elnevezéssel.
Szerkesztőségünk nyitott volt az
együttműködésre, de nyilvánvaló volt, hogy a kétféle kezdeményezés nem
egyesíthető, nem hozható közös nevezőre, nem beszélve arról, hogy a MTA és a
Változó Világ nem egy súlycsoport (ami nem volt akadálya annak, hogy az MTA
akkori főtitkára, Meskó Attila a Változó Világ Alapítvány kuratóriumi elnöke
legyen).
De ennél jóval érdekesebb, szinte
hihetetlen véletlen az, hogy öt évvel később UNESCO november 10-ét a tudomány
napjává tette. Azt a november 10-et, amelyet öt évvel korábban a Változó Világ éppen
azzá jelölt, A tudás 10 napja keretében.
Ezt szép jelképnek tartjuk. Nem
többnek, de nem is kevesebbnek.
Jó, de az ünnepeken túl, lássuk a
hétköznapokat! Tekintettel arra, hogy a Változó Világ profilja az
ismeretterjesztés, nálunk a hétköznapokban is szüntelenül terítéken vannak a
tudományok, a tudományos kérdések, dilemmák, hipotézisek, viták, rejtélyek.
Annál inkább furcsa, hogy eddig a sorozat 80 címe között egyetlen tudomány neve
sem található.
Pedig milyen jó lenne sorra az
összeset bemutatni. Az összes hányat? – kérdezheted joggal. Ezen én is sokszor
gondolkoztam: vajon hány önálló tudomány létezhet? Bizonyára vannak tekintélyes
rendszerek, nomenklatúrák, de vajon ki tudna dönteni a milliónyi szakterület
„függetlenségi” vitáiban? Egyébként itt minden vita fölösleges: mi nem azt
néznénk, hogy valami milyen helyet foglal a képlékeny tudományos hierarchiában,
hanem azt, hogy milyen tartalmi vázlat készült róla. Csak biztatni tudunk
minden kezdő és rutinos szakírót: írjatok! Ha kell, segítünk jó témát
választani, jól felépíteni a tartalmat, jól előadni azt. Külön Íróiskolát is
tartunk a legambiciózusobb kezdők részére.
Az írókat pályázat is segíti, de
pályázaton kívül is tárt ajtókkal várunk mindenkit, aki szívesen áldozna néhány
hónapot egy jó új kötet megírására. Ez egy elfoglalt ember életébe is belefér.
Csak azzal kellene tisztában lenni, hogy ma már nem számíthatunk drámai
kereskedelmi sikerre. Persze, ki tudja…
És újra egy izgalmas véletlen. Régi
hagyomány, hogy a Változó Világ minden évben kiemel egy témát. Végül is ez nem
az ENSZ privilégiuma, a madárász egyesület is kiválasztja az év madarát.
Nos, ez az év a Változó Világ
világában a tudás éve.
Hogy mivel szeretnénk ezt nevezetessé
tenni? Izgalmas – igen régi – tervünk, pontosabban már „béta-változatban” beindított
újdonságunk van erre: az Acta Mundi. Koncepciónk szerint ez egy olyan online
tudományos lap lesz, amely igyekszik figyelembe venni a tudósok régóta
hangoztatott panaszait a „nagynevű”, magyarán: uralkodó tudományos
folyóiratokra. Tudjuk, az uralkodókkal szemben próbálkozni kényes vállalkozás.
Tudjuk. És tudni, az már szép előny.
A mai napon le is zárjuk A tudás 10
napja idei megünneplését. Nem tudom nem kihasználni az illő alkalmat, hogy
visszatérjek egy fontos kezdeményezésünkre.
Hála a tudományoknak, a modern
társadalmak minden képzeletet felülmúló technikai eszközökre tettek szert. Sajnos
ezek jó része még veszedelmesebbé teszi a hatalomkoncentrációt. Életfontosságú
lenne egy demokratikus fordulat: megállítani a további hatalomkoncentrációt, közben
megbontani a hatalmi ágak alattomos összenövését, amely annyira jellemző az
európai politikai modellre.
Itt a
közhatalom valójában nincs megosztva törvényhozói és végrehajtói ágra, hanem
kormányzó többségre és ellenzékre, minden vagy semmi alapon.
Az európai modell radikális reformján
túl időszerű lenne elindulni azon az úton, amely elvezetne ahhoz, hogy a
tudomány a hatalom másik három ága mellett egy teljes értékű negyedik hatalmi
ággá válik.
Ezen az úton viszonylag gyorsan és egyszerűen
jelentős lépések tehetők meg. Az állam egy sor fontos intézménye átadandó a
tudomány kezelésébe (tulajdonjogostól). Ilyenek a tudományegyetemek, a
múzeumok, a közgyűjtemények, a levéltárak, laboratóriumok, a KSH, a
szabványügyi, találmányi hivatal és így tovább.
A tudomány, értelemszerűen az
Akadémia jogosítványai sokféleképpen bővíthetők. Egy lenne fontos: elkezdeni
ezeket bővíteni.
Ennek a folyamatnak kétszeres haszna
lenne. Egyrészt a tudomány szerepe megnőne. Másrészt, a hatalom megosztásában
megjelenő stabil negyedik oszlop jótékony hatással lenne az igazi demokrácia
előmozdítására.
Most egy apeva versemmel búcsúzom, az
újabb találkozásig.
Nap
alatt
semmi új,
csak az
örök
változó
világ…
(A videóüzenet szövege)
* * *